Versek, idézetek fájdalomról, csalódásról
"Sokszor a legszebb mosoly mögött van a legnagyobb fájdalom..."
"Mosolygó nézés, jól nevelt arc,
mögötte fájjon, akármilyen harc..."
"Ne mutasd, ha fáj... ne mutasd, ha vérzik...
mert úgysem látják... úgysem érzik..."
"Csak egy szó, egy nyitott kéz, egy mondat kell.
Egy félmosoly bíztatás, hogy ne add fel."
"Már nem sírok, de szívem vérzik belül...
Már mosolygok, de a szemembe szomorúság ül..."
Egy idő után az ember megtanul akkor is mosolyogni,
mikor érzi belül nagyon fáj.
"Addig vagy boldog, míg van aki szeret,
ki bajban megfogja a kezed.
Hogy milyen fontos neked
csak akkor tudod, ha már nincs veled."
"Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek.
A szívemet nyomja, mikor a múltba nézek.
Könnyeim hullnak a párnára borulva,
Sírok egy végtelen könyvet lapozva..."
A sötét utakat járom, s a fényt nem találom,
de talán majd egyszer valaki rám talál
és megmutatja a fényt az utcán.
Levegő vagyok
és nem vesznek észre
inkább meghalok,
minthogy szenvedve éljek.
"Ki nem szenvedett, az csak félig élt,
Ki nem csalódott, az nem remélt,
Ki nem sírt, az örülni sem tudott,
Ki mindenkiben bízott, az nem gondolkozott."